Orvosi pszichológia tankönyv

EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS ÉLETMÓD......Page 241
PROTEKTÍV TÉNYEZŐK:......Page 242
Összefoglalás......Page 24
Kérdések......Page 37
Összefoglalás......Page 38
III.1.1.1. Tudat, tudatállapotok, tudományos megközelítések......Page 39
III.1.1.4. NREM alvás és tudat......Page 47
Ellenőrző kérdések......Page 58
Összefoglalás......Page 59
A figyelmi folyamatok szerepe......Page 60
A vérátfolyásos vizsgálatok és a hipnózis......Page 62
Valóban módosítja-e a hipnózis a perceptuális élményt?......Page 63
Fokozható-e a hipnábilitás?......Page 66
III.3. Gondolkodás és intelligencia......Page 79
	A világ dolgairól alkotott érzékszervi benyomásaink rendszerezése által egy belső reprezentációs rendszert alakítunk ki, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az események bekövetkezését bejósoljuk. Fogalmaink segítségével a dolgokat lényegi tulajdonságaik alapján csoportosítjuk, így csökkentve mentális reprezentációnkban a komplexitást. Gondolkodásunk a világ belső leképezésén végzett logikai és egyéb manipulációkból áll. Konkrét fogalmaink rendszerét belőlük alkotott absztrakt fogalmaink tovább távolítják a közvetlen tapasztalat szintjétől hierarchikus fogalmi rendszert képezve. Szigorú logikai szabályokon kívül gondolkodásunkat annak tartalmával összefüggő tényezők is erősen befolyásolják.......Page 80
Jobb félteke......Page 88
Az értelem mérésének első úttörője Sir Francis Galton (1822-1911), brit tudós, polihisztor.......Page 89
Átfogó, mindenki által elfogadott definíció megszületésére ma már a korábbiaknál is kisebb az esély. Egyrészt a meghatározások közti különbségek hátterében döntően az emberi elméről vallott különböző felfogások állnak, tehát az elméletalkotók közti különbség mély elméleti elköteleződésekben gyökerezik. (Sternberg, 1990). Másrészt az intelligencia fogalmát egyre inkább tágítják, és kezdik a mentális képességek körén kívül is használni. Így például egyes szerzők gyakorlati, mozgási, szociális vagy épp érzelmi képességekre is használják az intelligencia kifejezést. Mások éppen ezért úgy gondolják, az intelligencia szó jelentése már annyira megfoghatatlanná vált, hogy a tudományos diskurzusból teljes egészében száműzni kellene, meghagyva a laikus közvéleménynek és a médiának.......Page 95
III.3.2.5. Az intelligencia és az IQ-tesztek jelentősége......Page 98
III.3.2.7. Általános intelligencia vagy speciális képességek? A g faktor kérdése......Page 103
III.3.2.9. Nemi különbségek......Page 108
III.3.2.11. Az emberiség egyre intelligensebb? A Flynn-hatás......Page 112
	A világ dolgairól alkotott érzékszervi benyomásaink rendszerezése által egy belső reprezentációs rendszert alakítunk ki, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az események bekövetkezését bejósoljuk. Fogalmaink segítségével a dolgokat lényegi tulajdonságaik alapján csoportosítjuk, így csökkentve mentális reprezentációnkban a komplexitást. Gondolkodásunk a világ belső leképezésén végzett logikai és egyéb manipulációkból áll. Konkrét fogalmaink rendszerét belőlük alkotott absztrakt fogalmaink tovább távolítják a közvetlen tapasztalat szintjétől hierarchikus fogalmi rendszert képezve. Szigorú logikai szabályokon kívül gondolkodásunkat annak tartalmával összefüggő tényezők is erősen befolyásolják.......Page 119
Ellenőrző kérdések......Page 120
Egy ember- kísérlet szomorú eredménye......Page 147
III.5.1. Az agresszió megjelenési formái......Page 148
Az agresszió büntetésének problémája......Page 164
III.5.3.3.5. Az agresszivitás mint személyiségvonás......Page 166
A főbb agresszióelméletek összefoglalását ld. a III/8. táblázatban.......Page 167
Elméleti kiindulás......Page 168
III.5.4.2. Agresszió és mentális zavarok......Page 169
Összefoglalás......Page 176
IV.1.1. Az idő a gyógyításban......Page 178
3.1. Mahler, Kernberg és korai személyiségfejlődés......Page 191
Kommunikációs hálózatok     Pszichológiai Immunrendszer            PNI rendszer......Page 204
Bizonytalan kötődés A C (IWM)......Page 205
A gyermekkorban jelentkező pszichoszomatizációs folyamatok mind a tünetképzés, mind a háttértörténések szintjén, jelentősen különböznek a felnőttek esetében tapasztalható szomatizációs jelenségektől. Ennek alapvetö oka a gyermeki test és lélek folyamatos és gyors fejlődési változása, valamint a gyermek sajátos gyermeki státusa.......Page 215
A fenti vizsgálatok az iskolai teljesítményzavarok, a DSM kritérium szerinti magatartási zavarok formájában jelentkező problémák fokozódását mutatják. Ezek megjelenési formája, ill. másodlagosan ráépülő tüneteivel az orvosi ellátásban számolni kell.......Page 216
A fejlődést, különösen az első öt évben, majd a serdülés idején, a gyors, összetett és jelentős minőségi változások jellemzik.Többségük életre szólóan meghatározó szereppel rendelkezik.......Page 222
Ellenőrző kérdések:......Page 231
Mérei F. – Binét Ágnes: Gyermeklélektan  (1975. 1999.)  Gondolat Kiadó......Page 232
IV.3.1. A serdülőkori identitás pszichológiai értelmezése......Page 233
					      VISELKEDÉS......Page 243
Ártalomkerülés......Page 286
Összefoglalás......Page 296
VI.1. Az egyetemi stresszorok......Page 297
VI.2. Az orvoslás mint életmód......Page 299
VI.4. Az orvosi házasságok......Page 300
VI.5. Az orvostanhallgatók és orvosok pszichológiai problémái......Page 301
VI.6. Kiégési (burnout) szindróma......Page 302
Ellenőrző kérdések......Page 306
Az orvos beteg kapcsolat......Page 309
VII.4. A szenvedés és az orvos-beteg kapcsolat......Page 321
VII.5. A betegtájékoztatás......Page 322
A non-compliance magyarázatai......Page 326
VII.8. Az orvosi döntés és az orvos–beteg kapcsolat......Page 328
VII.9. Az orvos-beteg kapcsolat szereplélektani szemszögből......Page 331
VII.10. Az orvos – beteg kapcsolat a plurális gyógyítás világában......Page 332
Szkizofrén pszichózisok......Page 382
Súlyos......Page 383
2002 (N: 12 600)......Page 384
Teljes populáció......Page 385
VIII.10.4. Öngyilkossági magatartás......Page 387
VIII.10.5. A kezeletlen szorongás, depresszió következményei......Page 388
Az alkohol a leggyakrabban használt függőséget okozó szer a világon. Az alkohol abúzus aránya átlagosan 1,7%, a férfiak esetében 2,8%, a nők esetében 0,5%. A betegségek okozta terhekről készült WHO áttekintés szerint az összes halálozás 1,5%-a tulajdonítható alkoholnak, és a munkaképesség csökkenés 3,5%-a. (Murray,Lopez,1996)......Page 389
Ma a világon minden harmadik ember dohányzik, a dohányzás évente mintegy 3 millió halálesetért felelelős. A mentális megbetegedésekben szenvedők közül átlagosan kétszer többen dohányoznak, mint a mentálisan egészségesek között. (WHO, 2001)......Page 390
Stresszorok......Page 407
Magatartás és pszichotherápiás beavatkozások......Page 408
	IX.11. Az immunkondícionálás jelensége......Page 439
Kopp Mária......Page 444
Autoimmun kórképek 				Borderline személyiségzavar, szuicidum......Page 469
X.3.4. Autoimmun betegségek......Page 476
X.5.1.2. Centrális hatások szerepe......Page 512
Túry Ferenc......Page 520
X.5.2.1. Az IBS-ben szenvedők személyisége......Page 521
X.5.2.3. Az életminőség IBS-ben......Page 524
X.5.2.4. Stress és IBS......Page 525
X.5.2.5. Szexuális abusus IBS-ben......Page 526
X.5.2.6. Pszichoterápia az IBS kezelésében......Page 527
X.7.2.7. A pszichoszomatikus tényezők jelentősége irritabilis bél szindrómában......Page 528
Ajánlott olvasmány......Page 532
    A nőgyógyászati problémák közvetve vagy közvetlenül a nő termékenységével függnek össze, melyek mélyén evolúciósan adaptív stratégiák és mechanizmusok ismerhetők fel. A pszichoszociális tényezők neurális és endokrin közvetítő mechanizmusokon keresztül befolyásolják a reprodukciós működéseket. A biomedikális szemlélet nem számol ezekkel a folyamatokkal, s ez jelentősen lerontja minden téren a medikális módszerek hatékonyságát. A biomedikális szemlélet egy jelenséget vizsgálva mindig csak a közvetlen okát, de nem az értelmét tárja fel a jelenségeknek. A funkcionális meddőség, a spontán abortusz és koraszülés, ill. a terhességi hányás a közvetlen biológiai okokból nem érthető meg, és sikeresen nem kezelhető. A hatékony terápia szükségessé teszi a biomedikális eredmények és az evolúciósan orientált magatartástudományi szemlélet integrálását.......Page 533
Kalóriabevitel és fokozott fizikai aktivitás......Page 534
X.6.2. Terápiás megközelítés......Page 537
X.6.3. Stressz és reprodukciós funkciók......Page 538
Mechanizmus......Page 540
X.6.4. A spontán vetélés és koraszülés problémája......Page 541
Terápia......Page 543
X.6.6. Kapcsolati zavar és reprodukciós funkciók......Page 545
	......Page 549
 X.9.4. AZ INTÉZMÉNYES OKTATÁS – NEVELÉS PSZICHÉS ÁRTALMAI......Page 573
Ajánlott irodalom......Page 583
XI. fejezet......Page 584
XI.2.1. A normál gyász......Page 591
Kontrolllált szakasz......Page 594
Tudatosulás......Page 595
Átdolgozás......Page 597
XI.2.3. A komplikált gyász......Page 598
I/A. Krónikus gyász......Page 599
III. Torzult gyász......Page 600
XII.6.2.1. A klasszikus kondicionáláson alapuló módszerek......Page 614
XII.6.2.2. Operáns kondicionáláson alapuló módszerek......Page 615
Önkontrolll módszerek......Page 616
XII.6.2.3. Kognitív terápiák......Page 617
Krízis-állapotok.......Page 633
Szendi Gábor......Page 637
	Mindezek alapján megállapítható, hogy az edukáció és az önsegítés hasznos kiegészítője lehet a különböző kezelési programoknak. Enyhe tünetekkel rendelkező betegek költségesebb kezelése előtt érdemes megfontolni alkalmazásukat.......Page 643
XIII.1. Emberi tevékenység és teljesitmény......Page 656
	Kérem, ismételje meg most mindezt a jobb karjával is, feszítse meg a jobb felkar izmait… és ahogy kezdi ellazítani, figyelje meg a feszítés oldódásának folyamatát… Feszítse meg még egyszer… és lazítsa el… Jól van.......Page 702
Meghatározások......Page 708
Irodalomjegyzék......Page 720