Út a Szolgasághoz (The Road to Serfdom)

1. Az elhagyott út
Emberi akarat alakította ki a világ arculatát
A modem civilizáció individualisztikus alapja
A liberalizmus nem változatlanságra ítélt hitvallás
Nem hagyták azonban fejlődni, elfordultak tőle
Németország mint az új nekiindulás vezető hatalma

2. A nagy utópia
Az új szabadság szocialista ígérete
A szabadság szó jelentésének változása
A megújított felfogásmódok
A demokratikus szocializmus utópiája

3. Individualizmus és kollektivizmus
A szocializmus jelentése
A „tervezés” jelentése
Az irányított gazdaság alternatívája nem a laissez-faire, hanem a verseny racionális kerete
A központi irányítás és a verseny összekapcsolásai minden rendszernél alacsonyabb rendűek

4. Miért „elkerülhetetlen” a tervezés?
A verseny nem válik lehetetlenné a technológiai változások hatására
A monopóliumok térnyerésének okai
A technológiai változások által előidézett új problémák
Kompetitív keretben megvalósíthatatlan technológiai lehetőségek
A tervezés követelménye jelentős mértékben a szakember szűk látókörű álláspontjából adódik

5. Tervezés és demokrácia
A gazdasági tevékenységek központi irányítása átfogó és általános értékkódexet előfeltételez
Egyéni és társadalmi célok
Egyetértés a módszereket, nézeteltérés a célokat illetően
Az állami fellépés hatókörének bővülésével csökken az egyetértés lehetősége
A demokratikus „ellenőrzés” illúziója
A végső érték nem a demokrácia, hanem a szabadság

6. A tervezés és a Törvény Uralma
A Törvény Uralma
Formális és lényegi szabályok
A Törvény Uralmának alapvető értelme
A formális és valódi egyenlőség konfliktusa
Új fenyegetés a Törvény Uralmával szemben
A Törvény Uralma és az emberi jogok

7. A gazdaság ellenőrzése és a totalitarizmus
Politikai és gazdasági szabadság
A pusztán gazdasági lekicsinylése
A termelés ellenőrzéséből a fogyasztás ellenőrzése adódik
Tervezés és a foglalkozás megválasztása
Az árrendszer egyetlen alternatíváját a rendeletek és a tiltások jelentik
A bőség mítosza
A totalitárius ellenőrzés példátlan mértéke

8. Ki, kit ellenőriz?
Szabadság és tulajdon
Tervezés és a jövedelem elosztása
Osztó igazságosság
„Egyenlőség”
„Igazságos” árak és „tisztességes” bérek
Ellentétes nézetek a megfelelő státussal kapcsolatban
A szocializmus készítette elő a totalitárius ellenőrzés eszközeit
„Középosztály”-szocializmus
A versenyben álló szocializmusok közötti konfliktus

9. Biztonság és szabadság
A biztonság két fajtája
Szabad társadalomban elkerülhetetlen a jövedelem érdemtől független fluktuációja
Meghatározott gazdasági státus biztonsága csak katonai szellemben szervezett társadalomban lehetséges
A némelyeknek garantált gazdasági biztonság fokozza a többiek helyzetének bizonytalanságát
A biztonság fokozódó követelményének jelentősége

10. Miért a legrosszabbak jutnak a csúcsra?
A kollektivizmus morális hatásai
A legalacsonyabb közös nevező eredményezi a legnagyobb homogén csoportot
A szocializmusban rejlő partikularista tendenciák
A hatalom bálványozása
A társadalmi célok igazolnak minden eszközt
A totalitárius állam által bátorított hasznos állampolgári szokások
A vezető kiválasztása

11. Az igazság vége
A propaganda szerepe
Az embereknek nemcsak az értékeket kell elfogadniuk, hanem a terv alapjául szolgáló tényekről alkotott nézeteket is
Az új értékek azáltal váltak elfogadhatókká, hogy a régiek nevén vezették be őket
A tudás egyetlen területe sem maradhat ellenőrzés nélkül
Igazság és gondolatszabadság

12. A nácizmus szocialista gyökerei
A németországi antiliberális erők győzelméhez szocialista támogatás is hozzájárult
Sombart, Plenge, Lensch, Spengler és Möller van den Bruck
A szocializmus mint a liberális Nyugat elleni fegyver

13. A közöttünk élő totalitáriusok
A német eszmények terjedése
Történelmi realizmus more teutonico
A tudósok totalitarizmusa
A tőke monopolista szervezetei
A munka monopolista szervezetei

14. Anyagi feltételek és eszmei célok
A mi generációnk idegenkedése a gazdaságtól
Szabad társadalomban egyetlenegy cél, még a munkanélküliség felszámolása sem uralhatja folyamatosan a többi célkitűzést
Legtöbb reményünk megvalósítása a gyors gazdasági haladástól függ
Az angol politikai eszmények hanyatlása

15. A nemzetközi világrend kilátásai
A nemzeti tervezés és a nemzetközi világrend konfliktusa
A gazdasági tevékenységek nemzetközi méretű irányítása még nagyobb politikai nehézségeket vet fel, mint a nemzeti irányítás
Az eszmények csak erőszakkal megoldható konfliktusokhoz vezetnek
Egy nemzetközi autoritást nem lehetne gazdasági ügyekre korlátozni
Erős, ám korlátozott politikai hatalomra van szükség a gazdasági autoritások fölött
A föderalista elv erényei
A Törvény Uralma a nemzetközi szférában
A túlzó nagyralátás veszélye