Társadalompoétika II - Nyelvészet

Tartalom
Bevezetés a második kötethez: A lingvisztikai társadalomtudomány lehetőségei
	1. Az irodalomértelmezés társadalomtudományi lehetőségei
	2. Paradigmák a huszadik századi nyelvtudományban
	3. A társadalom a nyelvtudomány fényében
Első rész: Strukturalista nyelv- és társadalomtudomány
	I. Ferdinand de Saussure: Nyelv, nyelvészet, társadalom
		1. A nyelvtudomány konstruált tárgya, nyelvezet és nyelv
		2. Beszéd és nyelv, egyén és társadalom
		3. Társadalmi hatások és a nyelvi rendszer, külső és belső nyelvészet
		4. Nyelvi és társadalmi viszonyok
		5. Az absztraktumok a nyelvben és a társadalomban
		6. A nyelvi jel mint a társadalmi tény paradigmája
		7. Korlátok és érvényességek; a nyelvi és a társadalmi állapot
	II. Ferdinand de Saussure: A nyelv struktúrája és a nyelvi jel
		1. A nyelvi struktúra egysége mint különbség
		2. A lehetőség a nyelvben és a társadalomban
		3. A nyelvi és társadalmi jel: hangkép, fogalom, (meg)jelölt
		4. Érték, értelem, jelentés
		5. A strukturalista fonológia
	III. Noam Chomsky: A nyelv és a társadalom tudományos vizsgálata
		1. A nyelvtudomány új tárgya: a tevékeny mondat
		2. A generatív grammatika elméleti státusa
		3. Érvényességi feltételek
		4. Az általánosítás nehézségei és lehetőségei
	IV. Noam Chomsky: A nyelvi valóság mint cselekvés és struktúra
		1. Egy nyelvcselekvési elmélet
		2. Kompetencia és kreativitás
		3. A nyelvi és nyelven kívüli valóság
		4. A strukturalizmus örvényében
	V. Claude Lévi-Strauss: A strukturalista grammatika paradigmája
		1. A strukturalista nyelvészet mint a társadalomtudományok vágyott mintája
		2. A nyelv jelentősége és a nyelvtudomány csodálata
		3. A nyelvtudományi eredmények átvételének nehézségei
		4. A társadalom mint objektív struktúra
		5. Az egységes társadalmi valóság egyetemes tudománya
	VI. Claude Lévi-Strauss: Egy strukturalista-funkcionalista társadalom modellje
		1. A módszer: struktúra és modell
		2. A rokonsági objektív struktúra
		3. Egy társadalmi tudatforma, a mítosz struktúrája
		4. Strukturált valóság, strukturalista tudomány
Második rész: Beszédaktus-elmélet és pragmatika
	VII. John Austin: A cselekvő beszéd
		1. „Valamit mondani annyit jelent, mint valamit tenni”
		2. Az igazság terrorja és a fókuszáló tudomány
		3. A körülmények jelentősége és a cselekedetek sikeressége
		4. Hazugság, komolytalanság, visszavonás
	VIII. John Austin: A megnyilatkozás mint lokúció, illokúció, perlokúció
		1. Kételyek és kiutak
		2. „Az állítás egy cselekvés megcselekvése”
		3. Beszédcselekvési osztályok
	IX. John Searle: Az újragondolt beszédaktus-elmélet
		1. „A nyelvelmélet egy cselekvéselmélet részét képezi”
		2. A beszédaktusok szerkezete
		3. Az illokúciós aktusok feltételei és szabályai
		4. Az illokúciós aktusok típusai
	X. John Searle: Cselekvési szándék és intézményesedés
		1. Jelentés, értelem, intenció
		2. Intencionális állapotok létrejövése
		3. Az intézményi valóság
		4. Konstitutív szabályok és feladatok
		5. A kollektív intencionalitás
	XI. Jürgen Habermas: A beszédcselekvés társadalomtudományi értelmezése
		1. Az értelem helye és szerepe a cselekvésben
		2. A megnyilatkozás két összetevője az illokúció és a propozíció
		3. Az interaktív beszédaktus
		4. A beszédcselekvések érvényességi igénye: az igaz, a helyes és a hiteles
	XII. Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés státusa
		1. A kommunikatív szituáció
		2. Teleologikus, normatív és dramaturgiai cselekvés
		3. A kommunikatív cselekvés értelmezése
		4. A hiányzó harmadik
Harmadik rész: Szövegtan és a diskurzustudományok
	XIII. Petőfi S. János: Szövegszerkezet – világszerkezet
		1. Egy tudományos életút és állomásai
		2. Tudományelméleti és módszertani kérdések
		3. Mi a szöveg?
		4. A szövegértelmezés architektonikája
	XIV. Petőfi S. János: A szemiotikai textológia és eredményei
		1. A multimediális kommunikatív szövegelmélet
		2. A mozgás szemiotikája
		3. A strukturalista szövegtan társadalomtudományi lehetősége
	XV. Robert de Beaugrande és Wolfgang Dressler: A műveleti szövegtudomány
		1. Diszciplináris kérdések
		2. A műveleti szövegtudományhoz vezető út
		3. A szövegek létrehozása
		4. Kilépés a szövegkorpuszból
	XVI. Robert de Beaugrande és Wolfgang Dressler: Kohézió- és koherenciateremtés
		1. A szöveg kohéziója
		2. Szövegkohézió és cselekvés
		3. A koherencia: ismeret, jelentés, fogalom, értelem
		4. Szemantikai cselekvéstípusok
	XVII. Robert de Beaugrande és Wolfgang Dressler: A cselekvő szöveg kritériumai
		1. Szándékoltság a szövegben és a diskurzusban
		2. Elfogadhatóság és együttműködés
		3. Helyzetszerűség és a szituáció ereje
		4. Az intertextualitás és a tettek egymásra hatása
		5. Előfordulási valószínűségek
Negyedik rész: Diskurzuselméletek és diskurzuselemzések
	XVIII. Paul Ricœur: A társadalom szövegvalósága
		1. Az élőbeszéd és az írásos megnyilatkozás
		2. A cselekvés mint szöveg
		3. A megértéstől a magyarázatig: az objektivitás átértelmezése
		4. A magyarázattól a megértésig: a társadalomolvasás módjai
	XIX. Clifford Geertz: Az interpretatív társadalomtudomány
		1. A társadalom diszkurzív realitásának alapelvei
		2. A módszer kérdése: sűrű leírás
		3. A diszkurzív társadalomtudomány sajátosságai
		4. Az ideológia mint diszkurzív realitás
	XX. Teun A. van Dijk: A diskurzustudomány státusa és a kritikai diskurzuselemzés
		1. A diskurzus sajátosságai
		2. Elméleti közelítés a diskurzushoz
		3. A diskurzuselemzés alapelvei
		4. A kritikai diskurzuselemzés
	XXI. Ernesto Laclau: Politikai diskurzuselmélet és kutatás
		1. A diszkurzív tudományos szemlélet és alapkategóriái
		2. A társadalmi identitás diszkurzív valósága
		3. Politikai diskurzuselmélet
		4. Az essexi diszkurzív elemzés
Irodalomjegyzék