Politológia. A politika világa a politikatudomány szemével

Szerkesztői előszó
	Előszó: Az államkutatás és a politikatudomány
	Kaiser Tamás
		Irodalomjegyzék
	1. Bevezetés A sokszínű politikatudomány
	Pál Gábor
		1.1. A politikatudomány sokszínűsége
			1.1.1. Politics, polity és policy a politikatudományban
			1.1.2. Vizsgálati megközelítések a politikatudományban
			1.1.3. Aldiszciplínák és/vagy határterületek a politikatudományban
		1.2. A politikatudós szerszámosládája
		1.3. Politikatudomány a digitális korban
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
I. részPolitikai gondolkodás, politikai ideológia, politikai kultúra
	Pál Gábor
		1. Bevezetés  A sokszínű politikatudomány Pál Gábor
	Nagy Ágoston
		2.1. Politikai alapfogalmak
			2.1.1. Leíró megközelítés
			2.1.2. Normatív megközelítés
			2.1.3. Történeti-szemantikai megközelítés
			2.1.4. Kritikai megközelítés
			2.1.5. A politika alapfogalmai mint lényegileg vitatott fogalmak
		2.2. Politika
			2.2.1. A politika a klasszikus politikai gondolkodásban: etikai és realista megközelítés
			2.2.2. A politika a modern társadalomtudományokban: institucionalizmus, pluralizmus, rendszerelmélet
		2.3. Állam
			2.3.1. Az államfogalom korai története
			2.3.2. A modern államfogalom
			2.3.3. Állam és szuverenitás
			2.3.4. Állam, hatalom, uralom, legitimitás
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		3. Politikai ideológiák: fogalmi és történeti elemzés
	Pap Milán
		3.1. Az ideológia története
		3.2. Klasszikus politikai ideológiák
			3.2.1. Liberalizmus
			3.2.2. Konzervativizmus
			3.2.3. Szocializmus, kommunizmus
		3.3. További ideológiák
			3.3.1. Nacionalizmus
			3.3.2. Anarchizmus
			3.3.3. Fasizmus, nemzetiszocializmus
			3.3.4. Feminizmus
			3.3.5. Ökologizmus
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
	Pál Gábor
		4.1. A politikai kultúra fogalma
		4.2. A klasszikus koncepció: a politikai kultúra három alaptípusa
		4.3. A politikai kultúra további összetevői, dimenziói és típusai
		4.4. A politikai kultúra átadása és elsajátítása – a politikai szocializáció
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		4. A politikai kultúra jelensége
II. rész A politika szereplői és struktúrái
	Pál Gábor
		5.1. A politika szereplői: egyének, csoportok, szervezetek
		5.2. A hivatásos politikus alakja
		5.3. Politikustípusok
		5.4. Rekrutációs bázis és karrierút
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		5. A hivatásos politikus
	Pál Gábor
		6.1. Az állampolgár politikai szerepe
		6.2. Állampolgári aktivitás és politikai részvétel
		6.3. Az állampolgár mint szavazó
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		6. Az állampolgár
	Tanács-Mandák Fanni
		7.1. Politikai intézmények
		7.2. A parlament
			7.2.1. A parlamentek funkciói
			7.2.2. Szerkezeti felépítés: egykamarás és kétkamarás parlamentek
			7.2.3. A parlamentek belső felépítése, egységei
		7.3. A kormány
			7.3.1. A kormány funkciói
			7.3.2. A kormány felépítése
			7.3.3. A kormánykoalíciók típusai
		7.4. Államfő
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		7. Politikai intézmények: parlament, kormány, államfő
	Horváth Anett
		Bevezetés
		8.1. A politikai pártok fejlődése
			8.1.1. Proto- és honoráciorpártok
			8.1.2. Tömegpártok
			8.1.3. Néppártok
			8.1.4. Kartellpártok
		8.2. A politikai pártok funkciói
		8.3. A pártok szervezeti felépítése
			8.3.1. A hazai pártok szervezeti felépítése
			8.3.2. A hazai pártok szervezettsége
		8.4. A pártok finanszírozása
			8.4.1. A 20. századi alapkő, a pártfinanszírozás szabályozása a Német Szövetségi Köztársaságban
			8.4.2. A pártfinanszírozás és gazdálkodás hazai szabályozása
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		8. A pártok – fejlődés, szervezet, finanszírozás
	Horváth Attila
		9.1. Mitől pártrendszer egy pártrendszer?
		9.2. A pártrendszerek tipizálása
			9.2.1. A pártok számán alapuló tipológiák
			9.2.2. Tipológia egyéb szempontok alapján
			9.2.3. A Sartori-féle tipológia
			9.2.4. Új utak a pártrendszerek kategorizálásában
		9.3. A pártrendszerek a kvantitatív indikátorok tükrében
			9.3.1. A pártrendszerek koncentrációja – a pártok effektív száma
			9.3.2. A pártrendszer polarizáltsága
			9.3.3. A választói illékonyság
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		9. Pártrendszerek
	Szabó Máté
		Bevezetés
		10.1. A civilek, az érdekszervezetek, a pártok, a mozgalmak és a tiltakozás viszonyrendszere
		10.2. Érdekközvetítő rendszerek, pluralizmus és korporatizmus
		10.3. A társadalmi mozgalmak szerepe
		10.4. A politikai tiltakozások és típusaik
		10.5. Civil szervezetek, civil kezdeményezések, nonprofit szervezetek
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		10. Civil szervezetek, civil társadalom
III. rész Közügy, bürokrácia, politika
	Szabó Márton
		11.1. Mi a közügy: fogalmak és definíciók
		11.2. Közügy a közvetlen emberi kapcsolatok területén
		11.3. Közügy a civil szervezetekben
		11.4. Közügyek a közigazgatásban
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		11. A közügy természete
	Molnár Attila Károly
		Bevezetés
		12.1. A modern, racionális bürokrácia
			12.1.1. A racionális bürokrácia ideáltípusa
		12.2. A bürokrácia kritikái
		12.3. A demokrácia: eszmény és valóság
			12.3.1. Liberális demokrácia
			12.3.2. Részvételi és radikális demokrácia
			12.3.3. Tanácskozó demokrácia
		13.4. A bürokrácia és a demokrácia ellentmondásai. Végül is ki kormányoz?
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		12. Bürokrácia és demokrácia
	Horváth Attila
		13.1. Szervezet
		13.2. Célok és funkciók
		13.3. Személyzet
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		13. Politika és közigazgatás
IV. rész Politikai rendszerek, politikai berendezkedések
	Szentpéteri Nagy Richard
		14.1. A választási rendszer jelentése és jelentősége
		14.2. Relatív többségi rendszerek
		14.3. Abszolút többségi rendszerek
		14.4. Alternatív, többségi-vegyes és arányos-vegyes rendszerek
		14.5. Arányos rendszerek
		14.6. Összefüggések
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		14. Választási rendszerek
	Tanács-Mandák Fanni
		15.1. Bevezető – a klasszikus kormányformák tipizálása
		15.2. Parlamentáris rendszerek
		15.3. Elnöki rendszer
		15.4. Félelnöki rendszer
		15.5. Modern kori kihívások – a politika prezidencializációja
			15.5.1. A politika prezidencializációjának kialakulása
			15.5.2. A politika prezidencializációja – fogalmi meghatározás
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		15. Kormányzati rendszerek és azok átalakulása; a prezidencializáció
	Szentpéteri Nagy Richard
		16.1. A demokrácia fogalma egykor és ma
		16.2. A demokrácia modern fogalma és modelljei
		16.3. A demokráciamodellek klasszikus értelmezése
		16.4. A demokráciamodellek újraértelmezése
		16.5. A demokráciamodell-elmélet kritikája
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		16. Demokráciák
	Pál Gábor
		17.1. A nem demokratikus rendszer fogalma és típusai
		17.2. A nem demokratikus rendszerek jellemzői
			17.2.1. Politikairészvétel-ellenesség
			17.2.2. Politikaiverseny-ellenesség
			17.2.3. Elnyomó jelleg
			17.2.4. Elszakadás a társadalom igényeitől
			17.2.5. Kormányzók és kormányzottak elkülönülése
			17.2.6. A zavartalan politikai váltógazdálkodás hiánya
		17.3. A nem demokratikus rendszertípusok sajátosságai
			17.3.1. Hibrid rezsimek
			17.3.2. Autoritárius rendszerek
			17.3.3. Totalitárius diktatúrák
		17.4. A demokráciák és nem demokratikus rendszerek összevetése
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		17. Nem demokratikus politikai rendszerek
V. részPolitikai folyamatok
	Merkovity Norbert
		18.1. A fogalom
		18.2. A politikai kommunikáció rövid elméleti áttekintése
		18.3. A nyilvánosságdialógus-modell
		18.4. A politikai kommunikáció korszakai
		18.5. A médialogika
		18.6. Politikai kommunikáció a közösségi média korában
			18.6.1. A posztobjektív média
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		18. Politikai kommunikáció
	Pál Gábor
		19.1. A konfliktus fogalma
		19.2. A konfliktusok szintjei és okai
		19.3. A konfliktusok szakaszai és intenzitási fokai
		19.4. A politikai konfliktusok ismérvei, intenzitási fokai és típusai
		19.5. A politikai konfliktusok kialakulása és tartalma
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		19. Politikai konfliktusok
VI. részPolitikatörténet
	Egedy Gergely
		20.1. Az első világháború előzményei és következményei
		20.2. A versailles-i­ békerendszer
		20.3. Locarnótól a világgazdasági válságig
		20.4. A második világháború előzményei
		20.5. A bipoláris világrend és a hidegháború kibontakozása
		20.6. „Dekolonizáció” és európai integráció
		20.7. Az „enyhülés” évei
		20.8. Reagan és Gorbacsov
		20.9. Az új világrend értelmezési kísérletei
		20.10. Kitekintés a hidegháború utáni világra
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		20. Nemzetközi politika a 20. században (1900–2016)
	Szabó Máté Csaba
		Bevezetés
		21.1. A béketervek a második világháború után
		21.2. Hazánk helyzete a második világháború végén
		21.3. Korlátozott demokrácia és szuverenitás időszaka
		21.4. Kierőszakolt rendszerváltás és a diktatúra kiépítésének időszaka
		21.5. Totalitárius hatalom és politikai despotizmus – a Rákosi-diktatúra
		21.6. Az Új Szakasz Politikája – Nagy Imre reformkísérlete a diktatúrában
		21.7. A Rákosi-restauráció időszaka
		21.8. Forradalom és szabadságharc
		21.9. A kádári berendezkedés és a megtorlás időszaka
		21.10. Kádár Magyarországa – a gulyáskommunizmus
		21.11. A kádárizmus válsága és rendszerváltás előzményei
		Összefoglalás
		Irodalomjegyzék
		21. Politikai folyamatok és struktúrák Magyarországon a második világháború után