A bibliai héber nyelv tankönyve

BEVEZETÉS

1. A héber nyelvtan definiálása 	  29
2. A héber nyelv helye a sémi nyelvek között 	  29
2.1. A „sémi” elnevezés 	  29
2.2. A sémi nyelvek felosztása 	  30
3. A héber nyelv története 	  33
4.1. A bibliai héber nyelv 	  34
4.1.1. Pre-klasszikus vagy archaikus héber 	  35
4.1.2. Klasszikus héber 	  37
4.1.3. Kései (fogság utáni) héber 	  38
4.2. A rabbinusi/misnai héber nyelv 	  42
4.3. A középkori héber nyelv 	  43
4.4. A modern héber nyelv 	  45
4. A héber nyelv Biblián kívüli nyelvemlékei 	  46


I. FEJEZET: A HÉBER  ÍRÁS ÉS OLVASÁS

I.1. A mássalhangzók (az alefbét) 	  52
1.1. Az alefbét kialakulása 	  52
1.2. A mássalhangzók neve és írása 	  56
1.3. Elnyújtott betűk (litterae diletabiles) 	  68
1.4. A mássalhangzók ejtése 	  68
1.4.1. A torokhangzók ejtése 	  68
1.4.2. A sín és a szín ejtése (c/v) 	  69
1.4.3. A dágés (vgeD:) 	  70
1.5. Gyakorlatok 	  71
I.2. A magánhangzók 	  74
2.1. Az olvasási anyabetűk (t/mai t/yti/a) 	  74
2.2. A magánhangzórendszer (dWQnI) kialakulása 	  75
2.3. A teljes magánhangzók 	  76
2.4. Megjegyzések 	  78
2.5. A félhangzók 	  79
2.5.1. A söwá (aw:v]) és fajtái, valamint ejtésük 	  79
2.5.2. A belopott patah 	  82
2.6. Gyakorlatok 	  84
I.3. Az olvasás 	  84
3.1. Kötíb, qöré, qöré perpetuum 	  86
3.1.1. Kialakulása 	  86
3.1.2. A qöré perpetuum 	  87
3.1.3. Megjegyzések 	  87
3.1.4. Gyakorlatok (kötíb, qöré, qöré perpetuum) 	  89
3.2. Maqqéf (¹Qem\'&) 	  89
3.3. Meteg (gt,m,) 	  90
3.4. A hangsúlyjelek (µymi[;f]) 	  91
3.5. Szóf pászúq (qWsP; ¹/s) 	  93
3.6. Az olvasás módja 	  93
3.7. Gyakorlatok (az olvasás gyakorlása) 	  94



II. FEJEZET: HANGTAN

II.1. A mássalhangzók 	  97
1.1. A mássalhangzók felosztása 	  97
1.2. A mássalhangzók változásai 	  97
1.3. A mássalhangzók sajátosságai 	  99
II.2. A magánhangzók 	  100
2.1. A magánhangzók változásai 	  100
II.3. Szótagok 	  101
II.4. A hangsúly 	102
II.5. A pausa (értelmi szünet) 	103
II.6. Gyakorlatok 	104


III. FEJEZET: ALAKTAN

III.1. A határozott névelő és a névmások 	106
1.1. A határozott névelő (h[;ydiyÒh\' ahe) 	106
1.1.1. A határozott névelő képzése 	106
1.1.2. Megjegyzések 	107
1.1.3. Szavak 	108
1.1.4. Gyakorlatok 	108

1.2. A névmás meghatározása 	109
1.2. A személyes névmás 	109
1.3. A mutató névmás 	111
1.4. A kérdő névmás 	112
1.5. A vonatkozó névmás 	113
1.6. A birtokos névmás 	115
1.7. A határozatlan és általános névmás 	116
1.8. A visszaható névmás 	117
1.9. Gyakorlat (névmások)	117

III.2. A névszók 	118
2.1. A névszó fogalmának meghatározása 	118
2.2. A főnév (µx,[,h; µve) 	118
2.2.1. Elnevezés 	118
2.2.2. A főnevek jellemzése: felosztás, nem, szám, status 	119
2.2.3. Megjegyzések 	121
2.2.4. Rendhagyó főnevek 	124
2.2.5. Megjegyzések 	125
2.2.6. A főnév ragozása (tWkymis]) 	126
2.2.7. Megjegyzések 	127
2.2.8. A főnevek ragozás szerinti csoportosítása 	129
2.2.9. Gyakorlatok 	134
2.2.10. Szavak 	137
2.2.11. Megtanulandó héberül 	138
2.3. A melléknév (ra\'Toh\' µve) 	138
2.3.1. Elnevezés 	138
2.3.2. Jellemzők 	138
2.3.3. A jelzős szerkezet 	139
2.3.4. Megjegyzések 	140
2.3.5. Népnevek 	141
2.3.6. A melléknév fokozása 	142
2.3.7. Gyakorlatok 	143
2.3.8. Szavak 	143
2.3.9. Megtanulandó héberül 	144
2.4. A számnevek (µyrIP;s]mi) 	144
2.4.1. Az elnevezés 	144
2.4.2. Tőszámnevek 	145
2.4.3. Sorszámnevek 	149
2.4.4. Törtszámok 	149
2.4.5. Szorzószámok 	149
2.4.6. Osztószámok 	150
2.4.7. Gyakorlatok 	150
2.4.8. Szavak 	151
2.4.9. Megtanulandó héberül 	151
III.3. Partikulák 	152
3.1. A prepozíciók 	152
3.1.1. Elnevezés 	152
3.1.2. Felosztás 	152
3.1.3. Jellemzők 	152
3.1.4. Gyakorlatok 	160
3.1.5. Szavak 	161
3.1.6. Megtanulandó héberül 	161
3.2. Kötőszók 	161
3.2.1. Mellérendelő kötőszók 	161
3.2.2. Alárendelő kötőszók 	163
3.2.3. Gyakorlatok 	163
3.2.4. Szavak 	164
3.3. Határozószók 	164
3.4. Tagadó és kérdőszók 	166
3.4.1. Önálló kérdőszók 	166
3.4.2. A kérdő partikula (hl;aeV]h\' ahe) 	168
3.4.3. Tagadó és tiltószók 	169
3.4.4. Szavak 	172
3.4.5. Megtanulandó héberül 	172


IV. FEJEZET: AZ IGERAGOZÁS

IV.A. Szerkezeti tudnivalók 	173
1. Elnevezések 	173
2. Jellemzők 	174
2.1. A gyök (vr,vo) 	174
2.2. Az igetörzsek (µynIy:nÒBi) 	176
2.3. Az igetörzsek jelentése és képzése 	172
2.4. A nyelvtani kategóriák jelentése és képzése 	182
2.4.1. Az ún. perfectum és imperfectum 	182
2.4.2. A felszólító módok 	184
2.4.3. Az infinitivus 	185
2.4.4. A participium 	186
2.5. A megfordító wáw (waw consecutivum) 	187
2.6. A héber igeragozás felosztása 	189
3. Az igealak meghatározásának lépései 	190
4. Megjegyzések 	191
5. Gyakorlatok 	194

IV.B. 1. Az erős igék ragozása 	197
1.1. A qal igetörzs ragozása 	197
1.2. A nifal igetörzs ragozása 	200
1.3. A piél igetörzs ragozása 	202
1.4. A pual igetörzs ragozása 	203
1.5. A hifíl igetörzs ragozása 	204
1.6. A hofal igetörzs ragozása 	206
1.7. A hitpaél igetörzs ragozása 	207
1.8. Az intranzitív igék ragozása 	209
2. Megjegyzések 	210
3. Megtanulandó erős igék 	210
4. Gyakorlatok 	212
5. Szavak 	214
6. Megtanulandó héberül 	215


IV.B.2. Erős igék szufixumokkal 	215
2.1. Jellemzők 	215
2.2. Megjegyzések 	217
2.3. Gyakorlatok 	218
2.4. Szavak 	219
2.5. Megtanulandó héberül 	219

IV.C. A gutturális igék ragozása 	220
Elnevezés 	220
Felosztás 	220
Jellemzők 	220
IV.C.1. A primae gutturális igék 	220
1.1. Elnevezés 	220
1.2. Jellemzők 	221
1.3. Megjegyzések 	221
1.4. Megtanulandó primae gutturális igék 	223
1.5. Gyakorlatok 	224
1.6. Szavak 	225
1.7. Megtanulandó héberül 	226
IV.C.2. A mediae gutturális igék 	226
2.1. Elnevezés 	226
2.2. Jellemzők 	226
2.3. Megjegyzések 	228
2.4. Megtanulandó mediae gutturális igék 	228
2.5. Gyakorlatok 	229
2.6. Szavak 	230
2.7. Megtanulandó héberül 	230
IV.C.3. A tertiae gutturális igék 	230
3.1. Elnevezés 	230
3.2. Jellemzők 	231
3.3. Megjegyzések 	231
3.4. Megtanulandó tertiae gutturális igék 	232
3.5. Gyakorlatok 	232
3.6. Szavak 	234
3.7. Megtanulandó héberül 	234

IV.D. A gyenge igék ragozása 	234
Elnevezés 	234
Jellemzők 	234
IV.D.1. A a”P igék 	235
1.1. Elnevezés 	235
1.2. Jellemzők 	235
1.3. Megjegyzések 	237
1.4. Megtanulandó a”P igék 	238
1.5. Gyakorlatok 	238
1.6. Szavak 	240
1.7. Megtanulandó héberül 	240
IV.D.2. A ÷”P igék 	240
2.1. Elnevezés 	240
2.2. Jellemzők 	241
2.3. Megjegyzések 	242
2.4. Megtanulandó ÷”P igék 	243
2.5. Gyakorlatok 	244
2.6. Szavak 	246
2.7. Megtanulandó héberül 	246
IV.D.3. A y”P igék 	246
A y”P igék csoportjai 	246
IV.D.3.1. A wy”P igék ragozása 	247
3.1.1. Elnevezés 	247
3.1.2. Jellemzők 	248
3.1.3. Megjegyzések 	248
3.1.4. Megtanulandó wy”P igék 	250
3.1.5. Gyakorlatok 	251
3.1.6. Szavak 	253
3.1.7. Megtanulandó héberül 	253
IV.D.3.2. A yy”P igék ragozása 	253
3.2.1. Elnevezés 	253
3.2.2. Jellemzők 	254
3.2.3. Megjegyzések 	256
3.2.4. Gyakorlatok 	257
3.2.5. Szavak 	258
3.2.6. Megtanulandó héberül 	258
IV.D.3.3. A xy”P csoport 	259
3.3.1. Elnevezés 	259
3.3.2. Jellemzők 	259
3.3.3. Megjegyzések 	260
3.3.4. Gyakorlatok 	261
3.3.5. Szavak 	261
IV.D.4. Az W”[ igék 	262
4.1. Elnevezés 	262
4.2. Jellemzők 	262
4.3. Megjegyzések 	265
4.4. Megtanulandó W”[ igék 	267
4.5. Gyakorlatok 	267
4.6. Szavak 	270
4.7. Megtanulandó héberül 	270
IV.D.5. Az y”[ igék 	270
5.1. Elnevezés 	270
5.2. Jellemzők 	271
5.3. Megjegyzések 	272
5.4. Megtanulandó y”[ igék 	273
5.5. Gyakorlatok 	273
5.6. Szavak 	274
5.7. Megtanulandó héberül 	274
IV.D.6. Az [”[ igék 	275
6.1. Elnevezés 	275
6.2. Jellemzők 	275
6.3. Megjegyzések 	276
6.4. Megtanulandó [”[ igék 	277
6.5. Gyakorlatok 	278
6.6. Szavak 	279
6.7. Megtanulandó héberül 	279
IV.D. 7. A h”l igék 	280
7.1. Elnevezés 	280
7.2. Jellemzők 	280
7.3. Megjegyzések	282
7.4. Megtanulandó h”l igék 	283
7.5. Gyakorlatok 	284
7.6. Szavak 	286
7.7. Megtanulandó héberül 	286
IV.D.8. A a”l igék 	286
8.1. Elnevezés 	286
8.2. Jellemzők 	287
8.3. Megjegyzések 	288
8.4. Megtanulandó a”l igék 	288
8.5. Gyakorlatok 	289
8.6. Szavak 	291
8.7. Megtanulandó héberül 	291
IV.E. Többszörösen rendhagyó igék 	291
1. Elnevezés, jellemzők 	291
2. Megtanulandó többszörösen rendhagyó igék 	294
3. Gyakorlatok 	295
4. Szavak 	297
5. Megtanulandó héberül 	297


Függelék

I. A főnevek csoportosítása 	298

II. Táblázatok 	303
1. Táblázat: a fontosabb prepozíciók ragozása 	303
2. Igeragozás 	304
2.1. A héber igeragozás rendszere 	304
2.2. Az erős igék ragozása 	306
2.3. Primae gutturális igék ragozása 	307
2.4. Mediae gutturális igék ragozása 	308
2.5. Tertiae gutturális igék ragozása 	309
2.6. A ÷”P igék 	310
2.7. A wy”P igék 	311
2.8. Az W”[ igék 	312
2.9. Az [”[ igék 	313
2.10. A h”l igék 	314
2.11. A a”l igék 	315

III. A sémi nyelvek felosztása 	316
III.1. A hagyományos felosztás 	317
III.2. A genetikai felosztás 	318
IV. Szókincsépítés 	322
IV.1. Tulajdonnevek 	323
IV.2. Istenről 	324
IV.3. Az ember 	325
3.1. Testrészek és a test működése 	325
3.2. A lélek és a lélek működése 	327
3.3. A család 	328
IV.4. Bibliai állatnevek (fauna) 	329
IV.5. Bibliai növénynevek (flóra) 	331
5.1. Fák, gyümölcsfák 	331
5.2. Gabona, zöldség, egyéb 	331
IV.6. Héber idiómák 	332

V. Szakirodalom ajánló 	334

VI. Héber – magyar szójegyzék 	341