Kis holland nyelvtan

Tartalom
Albertné Balázsi Júlia: Kiejtés és helyesírás	
A kiejtés és az íráskép viszonya	6
Szótagolás a helyesírás szolgálatában	6
Az egyes hangok kiejtése és írása	6
Magánhangzók	7
Kettőshangzók	8
Mássalhangzók	9
Szóhangsúly és intonáció	12
Szóhangsúly	12
Hanglejtés, intonáció	13
Helyesírási tudnivalók	13
Nagy kezdőbetűk	13
Egybeírás - különírás	15
Kötőhangzók a szóhatáron	17
Írásjelek	18
Hantosné Reviczky Dóra: Az ige	
Igei végződést nem kapó illetve szótári alakok	20
A szótári alakok	20
A folyamatos melléknévi igenév	22
Az igekötős igék	22
Igemódok és igeidők, igenemek	25
Kijelentő mód, aktív	25
A múlt idők	26
A jövő idők	31
A befejezett igeidők képzése összetett állomány esetén	32
Kijelentő mód, passzív	33
Feltételes mód, aktív	35
A kötőmód	38
A felszólító mód	39
A segédigék	41
zijn alakjai	41
hebben alakjai	41
worden alakjai	42
A módbeli segédigék	42
Több mint két igéből álló összetett igei szerkezetek	46
Szalai Erika: A főnév	
A névelő	48
Határozatlan névelőt használunk	48
Nem használunk határozatlan névelőt	48
Határozott névelőt használunk	49
Nem használunk határozott névelőt	49
A névelő ragozása	49
A főnév neme	50
Jelentésük alapján de-szavak	50
Alakjuk alapján de-szavak (nőnemű szavak)	50
Jelentésük alapján het-szavak	51
Alakjuk alapján het-szavak	51
Mindkét névelővel használt főnevek	51
Az összetett szavak névelője	52
A főnevek ragozása	52
A birtokviszony kifejezése	52
A főnevek többes száma	53
Többes számban -s végződést kapnak	53
Többes számban -en végződést kapnak	54
Rendhagyó többes számok	55
Fontosabb azonos alakú szavak eltérő többes számmal	55
Néhány főnév csak többes számban fordul elő	56
Többes szám helyett egyes szám	56
Kicsinyítő képzős szavak	56
Kicsinyítő képzős szót használunk a következő esetekben	56
A kicsinyítő képzős főnevek képzése	57
Nem főnévből képzett kicsinyítő képzős szavak	58
A kicsinyítő képző nélküli és a kicsinyítő képzős szavak viszonya	58
Főnév helyettesítés névmással	59
Személyt jelölő főnevek helyettesítése	59
Nem személyt jelölő főnevek helyettesítése	60
Kis Irén: A melléknév	
A melléknév mint képző	64
Az igei-névszói állítmányban szereplő melléknév	66
A határozói szerepben álló melléknév	66
A melléknév önálló használata	67
Főnév elhagyása esetén	67
A melléknév önálló használata iets, niets, veel, wat, allerlei, wat voor, genoeg, weinig után	67
A melléknév fokozása	67
Rendhagyó fokozású melléknevek	68
A fokozott melléknév mondatbeli használata	69
Varga Orsolya: A határozószók	
Helyhatározók	72
Időhatározók	72
Kérdő (névmási) határozószók	72
Kapcsolatos határozószók	72
Egyéb határozószók	73
Az er határozószó használata	75
Az er szócska utaló szerepben	75
Az er mint helyhatározó	75
Részelő jelentésű er	76
Elöljáróval kombinált er	77
Az utaló er helye a mondatban	78
Az er szócska nyelvtani jelentése	78
Helykitöltő határozatlan alany esetén	78
Szenvedő mondatok alanya	79
A nyelvtani er helye a mondatban	80
Különböző szerepű er-ek egy mondatban	80
Szalai Erika: A névmás	
A személyes névmás	82
A személyes névmás alany és tárgy/részes esete	82
A személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakja	83
Egyes szám 2. személy - tegezés és magázás	83
A het névmás mint a mondat alanya vagy tárgya	84
A főnév helyettesítése névmással	84
A visszaható névmás	85
A visszaható névmások használata	86
A kölcsönös névmás	86
A birtokos névmás	87
A determinánskét használt birtokos névmás	87
Az önálló birtokos névmás	89
A mutató névmás	89
A determinánsként használt mutató névmás	90
Az önállóan használt mutató névmás	91
A vonatkozó névmás	92
Az elöljárószó nélkül alkotott vonatkozó névmások használata	92
Az elöljárószó nélkül alkotott vonatkozó névmások helye a mondatban	93
Az elöljárószóval alkotott vonatkozó névmások használata	93
A waar + elöljárószóval alkotott vonatkozó névmás helye a mondatban	94
Kérdő névmások	94
wie: ki, kik, kit, kiket, kinek, kiknek	94
wat: mi, mik, mit, miket	95
walk(e): melyik	95
wat voor (een): milyen	95
A kérdő névmások használata	96
A határozatlan és általános névmás	96
men - általános alany	96
iemand/een: valaki, niemand/geen: senki	97
iets/wat: valami(t), niets/(niks): semmi(t)	97
al, alle, alles, allen, allemaal	97
elöljárószó + iets, niets, alles	98
iedereen: mindenki, minden egyes ember, ieder(e), elk(e): minden (egyes)	98
ander(e), een ander, een of ander, een en ander	98
wie ... ook: akárki(t), wat ... ook: akármi(t)	99
Eszenyi Réka: Elöljárószók és névutók	
Az elöljárószó	101
Az elöljárószók használata	101
A leggyakrabban előforduló elöljárószók listája	101
A névutók	106
A névutók használata	106
Elöljárószó vagy névutó?	107
Elöljárószó - névutó kombinációk	107
Hantosné Reviczky Dóra: A számnév	
A tőszámnév	109
A határozott tőszámnév	109
A határozott számnevek használata	110
Határozatlan számnevek	111
A sorszámnevek	112
A határozott sorszámnevek képzése	112
A határozatlan sorszámnevek	112
Hantosné Reviczky Dóra: Kötőszók	
A mellérendelő kötőszók	114
Egytagú mellérendelő kötőszók	114
Páros mellérendelő kötőszók	115
Az alárendelő kötőszók	115
Tárgyi mellékmondat kötőszava	115
Függő kérdés kötőszavai	115
Időhatározói mellékmondat kötőszavai	116
Okhatározói mellékmondat kötőszavai	116
Célhatározói mellékmondat kötőszavai	117
Következményes mellékmondat kötőszava	117
Feltételes mellékmondat kötőszavai	117
Megengedő mellékmondat kötőszavai	117
Egyéb mondatokat összekötő elemek	118
Mellérendelő összekötő elemek	118
Alárendelő összekötő elemek	118
Hantosné Reviczky Dóra: Mondattan	
Mondatfajták	120
Az egyszerű kijelentő mondat	120
Az összetett mondat	123
Az alárendelt mellékmondat	123
A mellékmondat alanya	124
Más mondatrész a mellékmondatban	124
Az (összetett) állítmány	124
A mellékmondatok használata	125
A kérdő mondat szórendje	126
A fordított szórendű főmondat (inverzió)	126
Tagadó mondatok szórendje	127
A főnévi igeneves szerkezetek	127
A ragozott (segéd)ige+főnévi igenévvel képzett szerkezetek	127
A ragozott (segéd)ige+te+főnévi igeneves szerkezetek	128
Kis Irén: A tagadás	
Nee/geen/niet	130
Tagadás a geen használatával	130
A geen mondatbeli használata	130
A geen és az általa tagadott főnév között állhat	130
A geen önálló használata	131
Tagadás a niet használatával	131
A niet mondatbeli helye	131
A tagadás egyéb formái: nooit/niemand/niets/nergens/noch	133
nooit	133
niemand/niets/nergens	133
noch	134
al...nog niet, nog geen/nog...niet meer, geen meer	134
A kettős tagadás	134
Függelék	
A szabálytalan igék teljes szótári alakja	135