Jogrendszerek, jogi gondolkodásmódok az európai egységesülés perspektívájában (Magyar körkép – európai uniós összefüggésben) [=Legal systems, legal mentalities in the perspective of European unification Hungarian overview – in an European Union context]

ELÔSZÓ 1
I. MAGYARORSZÁG ÉS EURÓPA Mitôl európai az európai jog? És miben részesedünk? 5 (1. Találkozásaink az Európa-gondolattal [5] 2. Az európai egységesülés látványa és mûködési valósága [9] 3. Feladataink a jogtudományban [11] 4. Szembesülés a globális gondolkodás új paradigmájával [13] 4.1. A joguralom példája [16] 5. Feladataink éthosza [29])
II. JOGI KULTÚRA ÉS KULTÚRÁK Egység-mítosz a hasonlók különbözése talaján 33 (1. A kultúráról általában [33] 2. A jogi kultúráról különösen [35] 3. Az Európai Unió jogi kultúrája általában [40] 4. Az Európai Unió tagállamainak jogi kultúrái különösen [44])
III. KONVERGENCIA? A kontinentális és az angolszász mentalitás sorsa 51 (1. Sokféleségbôl egység? [51] 2. A különbözés változatai [52] 2.1. MARKESINIS látomása [56] 2.2. A közértés bölcsessége [64] 2.3. Az angolszász esetjogi gondolkodás különnemûsége: történeti és teoretikus rekonstrukciók [66] 3. A konvergencia iránti brit presszimizmus körülírásai [71] 4. A diszkonvergencia új tényezôi [74])
IV. JOGRENDSZERI HATÁSOK Európaiasodás a globalizálódás és amerikanizálódás erôterében a hazai jogok elsorvadásával? 76 (1. Deterritorializáció és szupranacionalizáció – a kulturális összetettség és soknyelvûség talaján [76] 2. A nyelv szerepe és lehetôségei [79])
V. KÖZÖS JOG Harmonizálás és kodifikáció 83 (1. A jogegységesítés és alternatívái [83] 2. Hivatalos várakozások és nem-hivatalos félelmek: a »közös hivatkozási keret« tesztje [91] 3. Egy igazi kódex félelme [96] 3.1. LEGRAND testidegenség-érzése [107] 4. A közös jog jövôje [116])
VI. KÖZÖSSÉGI ÍTÉLKEZÉS Stílusuralom és versengés lehetôségei 121 (1. Az európai törvénykezés általában [121] 2. Szerepfelfogások [123] 2.1. Alkotmánypótló joggyakorlattal [124] 2.2. Büntetôjogra is kiterjedôen [125] 2.3. Bírói jogharmonizációt megvalósítva [127] 2.4. A kö-zösségi jogrend egészének képviseletében [128] 2.5. A jog hallgatása esetén is [130] 2.6. Eseti érvénnyel, avagy precedensjogként [131] 2.7. Érzékeny egyensúlyozásra törekedve [135] 2.8. Új nagyrendszerbeli struktúra megkísérlésével [136] 3. A bíráskodás stílusa [137] 3.1. Franciás döntés, angolszász tanácsnok intervencióval [137] 4. Jogértelmezés [139] 4.1. Értelmezési módszerek [141] 4.2. Többnyelvûségben [143] 4.3. Alapelveket megtermékenyítve [143] 4.4. Végeredményként kétes
jogbiztonsággal [147] 4.5. Nemzeti visszhangokkal és reakciókat kiváltva [148] 5. Jogi pluralizmus? [151] 6. Jogászuralom Európa felett? [154])
VII. JOGI GONDOLKODÁSMÓD Mintakövetés, tehetetlenség kettôs fogságában 155 (1. Váltás, mint az elmúlt megszüntetve megôrzôdése [155] 2. Az ellenszegülés európai uniós formái [158] 3. Közép- és Kelet-Európa múlthordozása [162] 3.1. A múltból a jelenbe áttérés alapállása [162] 3.2. Lengyel példa [167] 3.3. Cseh és szlovák példa [171] 3.4. Baltikum példája [173] 3.5. Horvát példa [174] 4. A kettôs fogság veszélyállapota [176])
VIII. JOGTUDOMÁNY, JOGELMÉLET Az európai gondolkodás fel nem ismert szükséglete 180 (1. Elôkérdések [180] 1.1. Emberi nemesedésünk [180] 1.2. A jogi válaszadás elôföltevései: az állami jog wesztfáliai kettôse [182] 1.3. Az európajog helye [183] 1.4. A jogi válaszadás elôföltevései: a soft tisztázatlansága a hard mellett [187] 2. A tudomány „állása” [188] 3. Analógiák egy magyarázathoz [189] 3.1. Nap- és bolygórendszer [189] 3.2. Premoderntôl – a posztmodernig [191] 4. Az európai jogmûködés elméleti modellje [194] 4.1. Többpólusúság, egyidejû centripetalitás/centrifugalitás mellett [194] 4.2. Rend a káoszból [197] 4.3. Gyakorlati kontinuum, állandó kavargásban [201] 4.4. Nemzeti aktiváltatástól mûködtetetten [204])
IX. JOGI OKTATÁS Hazai cseppben az európai tenger láttatása 207 (1. Az európajog diszciplináris sajátossága [207] 2. Az európajog kurrikuláris kialakítása [209])
X. TANULSÁGOK Saját jövô saját áldozattal, saját munka árán 214
IRODALOM 221
TÁRGYMUTATÓ 263
JOGFORRÁSMUTATÓ 269
NÉVMUTATÓ 275

Preface   I. HUNGARY AND EUROPE: WHAT MAKES THE EUROPEAN LAW EUROPEAN? WHAT ARE WE SHARING NOW? 1. Our Encounters with the Idea of Europe / 2. The Prospect of European Unification and its Reality in Operation / 3. Our Tasks in Legal Scholarship / 4. Facing the New Paradigms of Global Thinking [4.1. The Example of the »Rule of Law«] 5. The Ethos of our Tasks   II. LEGAL CULTURE: THE MYTH OF UNITY BASED UPON ACTUAL DIVERSITY 1. Culture in General / 2. Legal Culture in Particular / 3. Legal Culture of the European Union in General / 4. Legal Cultures of the European Union Member-states in Particular   III. CONVERGENCE? THE FUTURE OF THE DIVERGENCE BETWEEN CIVIL LAW AND COMMON LAW MENTALITIES 1. Unity out of Diversity? / 2. Variations to Divergence [2.1. Markesinis’ Vision / 2.2. The Wisdom of Common Sense / 2.3. The Specificity of Casual Thinking in Common Law: Historical and Theoretical Reconstructions] 3. British Pessimism as to the Chance of a Final Convergence / 4. The Emerging New Factors of Divergence   IV. TRANSFORMATION OF LEGAL SYSTEMS: EUROPEANISATION WITHIN GLOBALISATION AND AMERICANISATION WITH THE WITHERING AWAY OF NATIONAL LAWS? 1. Deterritorialisation and Supranationalisation Grounded by Multi-lingual Cultural Complexity / 2. The Role and Potential of Languages   V. LAW IN COMMON: HARMONISATION AND CODIFICATION 1. Legal Unification and its Alternatives / 2. Official Expectations, Non-official Fears: the »Common Frame of Reference« / 3. The Dread of a Genuine Code [3.1. Deprivation Felt by Legrand] 4. The Future of a Common Code   VI. LAW-ADJUDICATION IN COMMON: THE PROSPECTS IN STYLE DOMINANCE AND CONCURRENCE 1. European Litigation in General / 2. Roles Assumed [2.1. With Jurisdiction Amounting to Constitution-making / 2.2. Extended also to Penal Law / 2.3. In Substitution to the Harmonisation of Laws / 2.4. In Representation of the Entire Community Law / 2.5. Also in Case when the Law Keeps Silence / 2.6. With Casual Effect or As a Precedent / 2.7. Striving for Sensible Balance / 2.8. Attempting to Implement a Grand System Structure] 3. The Style of Adjudication [3.1. French Type Sentencing after the Advocate General’s English-type Opinion is Heard] 4. Interpretation [4.1. Methods of Interpretation / 4.2. Interpretation in a Multi-lingual Context / 4.3. By Fertilising General Principles / 4.4. With Dubious Certainty of Law in the Outcome / 4.5.National Reactions] 5. Legal Pluralism? / 6. Ended by a Lawyerly Rule over Europe?   VII. THE WAYS OF JURIDICAL THOUGHT: IN THE DUAL CAPTIVITY OF INERTIA AND PATTERN FOLLOWING 1. Political Change-over, Sublation of the Past / 2. Defiance by the Union Member-states / 3. The Past Continued in Central and Eastern Europe [3.1. Juridical Patterns before and after Joining the Union / 3.2. In Poland / 3.3. In the Czech and Slovak Republics / 3.4. In Croatia] 4. The Dangers of Dual Captivity   VIII. LEGAL SCHOLARSHIP, THEORY OF LAW: AN UNRECOGNISED NEED OF THE EUROPEAN THOUGHT 1. Basic Issues [1.1. Human Refinement / 1.2. The Westphalian Heritage of State Law and International Law / 1.3. The Place of European Law / 1.4. Uncertitude as to what is Soft and what is Hard in Law] 2. The Scholarly Stand / 3. Analogies [3.1. Solar System with Planets / 3.2. Pre-modernity, Modernity, Post-modernity] 4. Theoretical Model of the Operation of European Law [4.1. Multipolarity, with Centripetality and Centrifugality / 4.2. Order, out of Chaos / 4.3. Practical Continuum in Standing Flux and Flow   IX. LEGAL EDUCATION: THE SEA OF EUROPE TO BE SEEN IN DOMESTIC DROPS 1. Disciplinary Peculiarity of European Law / 2. Curricular Presentation of European Law   X. LESSONS: OWN FUTURE BY OWN CARE AND EFFORTS   Literature / Index of Subjects / Index of Normative Materials / Index of Names