Jogfilozófia a múlt, jelen és jövő ölelésében [= Philosophy of law embracing the past, the present and the future]

‘Előszóʼ
A XX. SZÁZAD ELMÉLETI JOGTUDOMÁNYA ‘Kísérlet az »új magyar jogfilozófia« megteremtésére a XX. század első felében (Szabadfalvi József dolgozatáról)’ 15–32 / ‘Somló Bódog esete a pécsi jogakadémiával’ 33–40 / ‘Bevezető gondolatok Somló Bódog Állambölcseleti feljegyzéseihez’ 41–53 / ‘Moór Gyula’ 55–66 / ‘Moór Gyula a napisajtóban’ 67–90 / ‘Horváth Barna, a magyar és a nemzetközi jogtudós’ 91–101 / ‘Az utókor szakmai ínsége (Horváth Sándor és a hazai természetjogi örökség)’ 103–110 / ‘Losonczy István, a filozófus jogtudós’ 111–008 / ‘»Magyarok a nagyvilágban«: Nékám Sándor (1905–1982), a jogi személy, az afrikai szokásjog, a komparatisztika kutatója’ 119–134 / ‘Látásmódok a Schmitt-problematikában (Elöljáró köszöntő)’ 135–141 / ‘Halász Aladár’ 143–157 / ‘Kulcsár Kálmán jogszociológiai úttörése’ 159–167 / ‘Peschka Vilmos jogfelfogása’ 169–179 / ‘Egy organikus jogszemlélet lehetősége a marxista jogelméletben (Szabó Miklós dolgozatáról)’ 181–192 / ‘Lukács és a jog ontológiai világképe’ 193–216 / ‘Pályakezdés az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete Jogösszehasonlító Osztályán’ 217–229 / ‘Igazgatói pályázat az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében 1990 szeptemberében’ 231–246 / ‘Egy akadémiai jogtudományi intézet kilátásairól (Lehetőségek és várakozások)’ 247–262
TANULSÁGOK A JOGÁLLAMI ÁTMENET SORÁN ‘A rendszerváltozás sorsfordító évei (Antall József miniszterelnök – egy valahai jogfilozófus munkatárs szemével)’ 265–283 / ‘»Méltón a sorshoz, alkalmas a küzdelemre«: Szellemünk és tudományunk állapotáról’ 285–305 / ‘A szekrények nem csontvázaknak valók’ 307–309 / ‘Nehézségek az alkotmányos átmenetben: Belső ellentmondások az elévületlenség és elévülhetetlenség törvényi megerősítésében’ 311–332 / ‘Búcsú az elévüléstől’ 323–325 / ‘Elévülés? Visszaható törvényhozás? Csapdahelyzet és jogtechnikai semlegesség a jogban’ 327–344 / ‘Volt-e egyáltalán szocializmus? Az állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett iratok sorsáról’ 345–348 / ‘Az élethosszig tartó juttatásokról’ 349 / ‘Civil szerveződések – állami politikák: Egymásmellettiségek, kapcsolatok, lehetséges torzulások’ 351–358 / ‘Felelősségünk jövendő generációkért’ 359–363 / ‘Múltkutatás, jövőkeresés Közép-Európa jogában’ 365–389 / ‘Eszményből bálvány? A »joguralom« és csapdahelyzetei’ 391–413
A JELEN PERSPEKTÍVÁI AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI KULTÚRÁK FÉNYÉBEN ‘Theatrum legale mundi avagy a jogrendszerek osztályozása’ 417–441 / ‘Jog és kultúra összehasonlító perspektívából’ 443–456 / ‘Comparatio a jogtudományban s a jogi oktatásban: Alaphelyzetek, érzékenységek és problémák egy multikulturális világban’ 457–500 / ‘A jogösszehasonlítás kalandja, avagy centrumok/perifériák viszonylagossága’ 501–511 / ‘Népszokások mint kollektív én-reprezentációk (A jogi népszokás-kutatás lehetséges többletüzenetéről)’ 513–529 / ‘Jany János: Mítosz és valóság (Az iszlám, a zsidó és a zoroasztriánus jog igazságszolgáltatásának történeti és szociológiai vizsgálata című könyvéről)’ 531–544
KATOLIKUS EGYETEM ‘Egyetemi létünk éthoszáról’ 547–550 / ‘Egy közös vállalkozás íze (Emlékezés Zlinszky Jánosra)’ 551–556 / ‘Jövőalapozás közös szándékkal a katolikus egyetemi jogászképzés beindulásakor’ 557–561 / ‘Búcsúírás’ 563–566 / ‘Tudásban hit, hitben tudás (Búcsúzó hallgatóinknak)’ 567–570
A tanulmányok forrása / Tárgymutató / Jogforrásmutató / Névmutató